Az átalakulás választ keres az önkormányzati rendszer
problémáira. Jó pontokon fogja meg problémákat: a feladatok, azok
differenciálásának, finanszírozásának kérdésében. Kezelni kívánja az
önkormányzatok felhalmozott adósságait is. A válaszokat, amelyeket ad a
rendszerváltás előtti eszköztárból meríti. Ez önmagában nem feltétlenül
probléma, mert a szocializmus egy szociológiai értelemben véve hivatali, egy
bürokratikus elven működő rendszer volt, és a közszféra egésze döntően ezen elv
szerint működik. Ugyanakkor 1990-ben a hivatali rend hagyományos felfogása
érvényesült, és a rendszer nem volt demokratikus. Ezek mára idejét múlt
felfogások.
A kormányzat törvénybe foglalt megoldásai tehát …
(1)
…koherensek, összességében javíthatnák az önkormányzati
rendszert, és ki is javítják a ma észlelt hibáit.
(2)
Ugyanakkor egy a maitól eltérő modellhez nyúlnak vissza, azt
kritikátlanul veszi át, így szükségszerűen átveszi annak hibáit is, sőt a mai
rendszerben megoldott kérdések problémává fognak válni a változás mélysége, az
új rendből adódóan.
Ilyen például az, hogy az állami szférában egységes fizetési
rend kell, míg korábban, az egymástól független önkormányzatok esetében a
kistelepüléseken lehettek alacsonyabbak a bérek. Ha felfelé nivellál az új
rend, akkor kifizethetetlen költséget generál, ha ennél lejjebb húzza meg a
határ, akkor a döntésnek vesztesei lesznek, akik az Államon fogják számon kérni
a kiesett jövedelmüket.
(3)
Olyan ad hoc megoldásokat választ, amelyek utóbb újabb és újabb
problémákat szülnek.
Kibontakozóban van egy paradigma váltás a
terület önkormányzatainak együttműködése helyett megjelenőben van a városi
centrumok erősítése. Ez önmagában még támogatható is, talán a nemzetközi
trendekkel is összhangban van, de
i.
Ez nem
történhet meg úgy, hogy a kisebb települések lakossága elveszítse a befolyását
a közszolgáltatás ellenőrzése felett
ii.
Végiggondolták,
hogy a megyei testületek többségében városi delegáltakkal való feltöltése,
milyen mértékű politikai átrendeződéshez vezet például a megyék esetében?
(4)
Nem tudja teljesen szűntetni meg a mai rendszert, mert ezt nem
teheti, így egy vegyes rendszer alakul ki, amely önmagában is kockázatokat
hordoz. Ezt a lehető legrészletesebb szabályozással próbálja megoldani, ami
Magyarországon a mai napig „működő” megoldásnak számít, és ami élhetetlenné,
túlszabályozottá teszi a világunkat. Ez a megoldás nem bezárja, hanem kinyitja
a kiskapukat.
Már mostanra vissza kellett engednie az oktatásba is az
ellátásra képes önkormányzatokat. A korábban kialakult társulásos rendszer
fokozatosan hozta meg a hatékonyság növekedését. Koherens megoldás volt, mert a
felek alkukényszerben voltak. Az új rendszerben “határvillongások” várhatóak az
önkormányzati és az állami ellátás között. Miközben az ellátásért az Állam
válik felelőssé, tényleges beavatkozásának súlyos politikai és anyagi
következményei lesznek. Ezzel az önkormányzatok, a helyi lakosság vissza fognak
élni.
(5)
Véleményem szerint a legnagyobb baj, hogy ekkora horderejű
változást ma már számításokkal, modellezéssel kellene alátámasztani, ami
valamelyest csökkentené a kockázatokat, kimutatná, hogy mely pontokon várhatóak
gondok. A felvázolt megoldás ezzel szemben egy részleteiben nem kidolgozott, a
kritikákat követő módon, némileg fércmunkával beépítő elképzelésnek tűnik.
(6)
A legnagyobb kockázat ugyanakkor nem is egyszerűen az átalakulás
mértéke, amelynek súlyos következményei csak azok számára nem nyilvánvalóak,
akik éppen csinálják, hanem az, hogy a változás gyorsított tempója mellett is
több mint két éven keresztül kivárásra kell, hogy berendezkedjen mindenki, aki
önkormányzatokkal foglalkozik és nem napi megoldásokat szállít, hosszabb távon
gondolkodik.
Az idén elfogadásra kerülő önkormányzati törvény csak a
kereteket határozza meg, de a legfontosabb kérdéseket, részleteket, a rendszer
működési-pénzügyi egyensúlyát a jövőre terítékre kerülő ágazati, és más
kapcsolódó törvények, mint például a helyi adókról szóló törvény, illetve az
önkormányzati finanszírozás szempontjából meghatározó központi költségvetés
fogják tartalmazni.
The changes look for answer to the real
problems of the local government system.. They identify well the causes, when
they focus on differentiation of tasks, and their financing. Try to solve the
problem of the debt of local governments. This last for me is more a political
problem than anything else. The given answers root communist time, in the
system before 1990. This is not a problem in itself because that was a bureaucratic
system in its sociological sense and the public sector by definition follows
bureaucratic logic. But before 1990 the system understood that bureaucratic logic
in a traditional sense, and the system was antidemocratic.
So we think that the solutions of the
government put in the new Act on Local Governments are...
(1) ...coherent, they have the potential to correct actual
problems of local government system, and effectively they correct them
(2) But it goes back to different model from the actual,
they try to adopt it without any critic or changes, so they adopt it its well-known
problems, and some elements of it which formerly worked well now, in this new
conditions will cause problems, because the deepness of the changes and the existing
new order.
The attraction of local services to national a system
of service delivery imply general system of wages which was not true before
when different local government paid their employees in different way. Small
local governments with lower financial capacity paid 20-30% less than others.
If the new system will create similar conditions with the highest level of
wages it will increase significantly the costs, if it create the new order at
the level of lowest cost many employees will lose money, and they will ask the
new employer, the State: “What happened?” Decentralization meant also transfer
of problems, conflicts to local level.
(3) They use ad-hoc solutions which will necessarily generate
new conflicts again and again
In many aspects we experiment changes in
paradigms. We can see how territorial or regional approach to solve
micro-regional co-operations change focus to be operated by cities. This is
somehow harmonizing with international trends but…
i.
It
cannot happen the small local governments lose all influence over local
services between their boundaries
ii.
Did
they measure the deepness of the changes if county councils will be filling up
with cities delegates?
(4) The actual system includes changes (like its
democratic aspect) which cannot be changed to the previous (administrative solutions
of a dictatorship). Only a mixed system can be introduced. That is more risky
than a simple system. This will need detailed explanations and regulations in
the laws, which characterized always Hungarian legislation, and caused partly
that crazy world and conditions which we suffer all moments. In general these
measure open space for tricky solutions.
By now original plans had to be soften and local
governments gain place in new system of education to be introduced. The system
of local associations which will be abolished now increased effectiveness of
the service delivery very slowly. Its coherency was based on forcing local
governments to agree on local issues. In the new system I expect constant conflicts
of responsibilities between the State and local governments. These last will
lose financial responsibility so they will represent loudly local interests.
(5) My personal opinion is that so big change should not
be introduced without studying, modelling its effects to decrease risks and
show potential dangers. The actual version is more likely a superficially
elaborated reform plan, which includes changes of critics afterward and do not
integrate them in an organic way.
(6) But however the highest risk is not that but the fact
that everybody (banks, other services, expert etc.) who has issues related to
local governments and local services are forced to wait for at least two years
taking into account the fastest scenario.
The Act on local governments adopted at the of 2011 is
only a framework, but the details, the most important questions, real responsibilities,
finances, equities only will be decided in 2012 in the laws on special branches
(education, health and social services etc.).
